Bank és Biztosító

Egyes becslések szerint akár 2,5 millióan lehetnek, akik a céges törlesztési támogatás lehetőségét várják. A tét tehát nem kicsi. A nemzetgazdasági tárca (NGM) által kidolgozott rendelet szakértők szerint jókora csalódást okozhat. Ha a tervezet nem módosul jelentősen, akkor könnyen csak a saját céggel rendelkező tehetősebbek járhatnának jól.

A végtörlesztés nyertesei egyértelműen azok lettek, akik zsebből ki tudták fizetni alaposan csökkentett hátralékukat. Több szakértő is úgy látja, most is a tehetősebbek járhatnának jól a cégek által adómentesen adható törlesztési támogatással. Legalábbis akkor, ha az NGM már nyilvánosságra hozott rendelettervezete nem változik meg jelentősen. Információink szerint egyébként a már közzétett szöveg értelmezése még a banki szakemberek körében is nehézséget okozott. Néhány dolog azonban elég világosan látszik.

Ilyen, hogy az egész ügyben a munkáltatókat terheli a legnagyobb felelősség. Számukra ráadásul a jelenleg ismert részletek miatt komoly adminisztrációval is járhat az egész juttatási folyamat. A cégeknek kell vizsgálniuk, hogy a munkavállaló olyan ingatlanra vett-e fel hitelt, ami megfelel a méltányolható lakásigény követelményeinek. Annak kontrollálása is a vállalkozások feladata, hogy a támogatás az előírt mértéket ne haladja meg

Másik oldalról viszont a már elfogadott törvénymódosítás szélesre nyitotta az igénybevétel határait (most tulajdonképpen a részletes végrehajtási rendelet tervezete jelent meg). A feltételek pedig most még tovább puhultak. A szakértők mindennek alapján úgy látják, hogy nagy az esélye annak, hogy a jobb módúak tudnak majd adómentes törlesztési támogatást kivenni a saját cégükből. A sok munkavállalót foglalkoztató társaságok ugyanis alighanem visszariadnak a felelősségtől.

Kifejezetten meghökkentő a rendelettervezet azon előírása, amely szerint a támogatás összegét a munkáltató a dolgozója által megjelölt bármilyen számlára utalja. A támogatás tényéről pedig nem a hitelt folyósító bankot, hanem a saját folyószámlavezetőjét kell értesítenie. Ezért a bankok sem tűnnek boldognak. Ők nagyon várták ezt a lehetőséget, mivel így a becslések szerint 2,5 millió ember helyzete javulhatna, és biztonságosabbá válna a lakáshitelek állománya. Úgy vélik viszont, hogy ha a folyósító bankot (mint az az előbb leírtakból kiderült) nem iktatják a rendszerbe, akkor a hitelszámlákra érkező pénzt jó eséllyel előtörlesztésként könyvelik el, ami után a bank díjat számít fel. Az ügyfél közben nem fizet, hiszen úgy tudja, hogy a következő pár hónapot már rendezte. Elképzelhető az is, hogy az adós egyezerűen másra költi el a pénzt.