Bank és Biztosító

Úgy tűnik, azoknak, akik autó vásárlásra vettek fel kölcsönt – noha velük jóval kevesebbet foglalkoztak eddig – jobbak lehetnek az esélyeik a bíróságokon, mint a lakáshiteleseknek: könnyebben találhatnak fogást szerződéseiken. Egy tanácsadó szerint az akár 30 százalékot is elérő ügynöki jutalékok ma is problémát okozhatnak.

Egy szegedi ügyvédnő szerint a 2010 előtt kötött hitelszerződések jelentős részét a kereskedő írta alá, noha erre nem volt engedélye – adta hírül a Dehir.hu. Pénzügyi szolgáltatásokra ugyanis csak a PSZÁF, illetve beolvasztása után az MNB listáján szereplő szervezetek jogosultak, az autókereskedők pedig nem tartoznak ezek közé. Így ezek a szerződések lényegében érvénytelenek. A hitelösszeget, a jegybanki kamattal kiegészítve az ügyvédnő szerint is meg kell ugyan fizetni, de az árfolyamváltozásból fakadó különbséget és kamatköltségeket nem.

2013-ban akár 60 százalékos hozamot is elérhetett, aki jó időpontban vett és adott el eurót. Nem csoda tehát, hogy pénzt váltó magyarok közül majdnem minden hatodik próbál spekulálni, vagyis tartalékolás vagy hozamszerzés, befektetés céljából is szerez be a közös európai pénzből.

Sajnos általánosságban az emberek tőzsdei ismeretek nélkül vágnak bele az ismeretlenbe, és emiatt gyakran rosszabbul szálnak ki egy jónak ígérkező üzletből mint ahogy eredetileg beszálltak. Sokan próbálkoznak az interneten a FOREX-el is, ahol rövid távon lehet nagyon gazdag, vagy utólag nagyon bölcs valaki.

Aki az elmúlt egy évben kétszer vett és adott el eurót, 100 ezer forintját majdnem 160 ezerre tudta gyarapítani. Nem kellett mást csinálni, mint a 2013 február 20-a körül vett valutát rá egy hónapra eladni, majd az így szerzett több mint 146 ezer forinton május végén ismét eurót venni, és azt az idei január végéig megtartani. Persze utólag nagyon könnyű okosnak lenni. Amúgy egyáltalán nem könnyű eldönteni a legjobb vételi és eladási időpontokat. Mint azonban korábban többször is elmondták a pénzváltók: egyre jellemzőbb, hogy bizonyos árfolyamszinteken tömegesen vesznek, illetve adnak el magánszemélyek külföldi bankjegyeket.

A feltörekvő piacokat megcsapta a válság szele, ami Magyarországon is erőteljesen érezhető az elmúlt hetekben. Ennek ellenére kedden újabb, ezúttal 0,1 százalékos kamatvágásról dönthet a Monetáris Tanács, mivel az erőteljesnek továbbra sem mondható GDP-növekedés miatt továbbra is igény lehet a gazdasági növekedést ösztönző jegybanki politikára – mondja Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Ezt a várakozást erősíti az is, hogy az MNB nyilatkozataiban a forint gyengülése ellenére is kitartott az alacsony alapkamat szükségessége mellett. Márpedig ebből arra lehet következtetni, hogy ha óvatos léptékben is, de akár a 2,5 százalékos szintig tovább csökkenthetik az alapkamatot.

A kamatdöntés mellett azonban legalább olyan érdekes lesz, hogy az MNB elnöke miként nyilatkozik a folytatást illetően. Amennyiben továbbra sem tesznek utalást a kamatvágási ciklus végére, hanem nyitva hagyják az ajtót az újabb csökkentéseknek, úgy a forint az elmúlt hetekben látott 314 EUR/HUF árfolyamot is átlépheti.

Az igen alacsony infláció miatt a csökkenő kamatszint mellett is pozitív reálhozam (tehát az inflációnál is magasabb hozam) tehető zsebre a pénzpiaci alapokkal, illetve a rövid távú állampapírokban is még érdemes gondolkodni.

Március elsejétől a legnagyobb magyar bank számlacsomagjai, kártyái és hitelkártyái is drágulnak. A törvény a hitelintézeteknek lehetővé teszi, hogy áraikat évente egyszer az infláció mértékével emeljék (ez nem tévesztendő össze a különböző kormányzati intézkedése miatti drágítással). Az OTP ugyan széleskörűen, de elég visszafogottan lépett.

A bankkártyák éves díja 35-85 forinttal lesz magasabb, ami esetenként még egy százaléknyi áremelkedést sem tesz ki. (Persze a 2013-as infláció sem volt túl magas, a KSH szerint ugyanis a fogyasztói árak tavaly mindössze 1,7 százalékkal emelkedtek.) A hitelkártyáknál 50 forintos a díjemelés. A készpénzfelvétel költsége néhány forinttal válik magasabbá.

Március elsejétől számos lakossági számla 4-20 forinttal kerül többe az OTP ügyfeleinek. A tranzakciók többsége néhány forinttal emelkedik. Azok azonban, akik eseti átutalásra fiókban adnak megbízást, az átlagosnál nagyobb áremeléssel kénytelenek szembesülni. Például a Tempo folyószámlát használóknak a mostani minimum 199 forint helyett 270 forintot kell majd fizetniük. A most még kétezer forint alatti maximum költség pedig 2708 forintra nő

Az OTP a változásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: több népszerű számla (Simple, Junior és Alap, valamint a Prémium Plusz csomag) kedvezményes számlavezetési díja változatlan marad. A pénzintézet bankkártyáival és hitelkártyáival pedig továbbra is díjmentes a vásárlás, illetve fennmaradnak a hitelkártyás vásárlásokkal elérhető pénzvisszatérítési akciók, amelyek az elmúlt hónapokban bővültek. Egyes számlacsomagokhoz változatlanul díjmentesen jár az OTPdirekt szolgáltatás, és fennmaradnak a kedvezményes csoportos beszedési díjak, illetve számos bank- és hitelkártyadíj kedvezmény is.

A banki díjak tovább csökkenthetők a megújított kedvezményrendszerrel. Például a számlavezetési díjak vagy a bankkártya éves díja 50-100 százalékkal csökkenthető a banki termékek aktív használata esetén. Ezzel egyidőben az OTP megújítja számos akcióját, a különböző díjmentességi kedvezményeket (például a pénzbefizetésre vonatkozót) egy évvel meghosszabbították. A bank számításai szerint az infláció mértékével történő részleges díjemelés hatása egy-egy ügyfél esetében átlagosan nem éri el a havi 25 forintot.

"Minden eddiginél bőségesebb hitelforrás áll idén a cégek rendelkezésére" – mondta Hodina Péter, a K&H Bank vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője. Állítása szerint a hitelpiacot az fogja meghatározni, hogy a belső és külső piacok élénküléséhez mennyivel kell a cégeknek bővíteniük eddigi tevékenységüket.

Hodina Péter szerint döntő fontosságú a hitelezés megindulása, mert ha 5 százalékkal bővül a vállalati hitelállomány, az a GDP 2 százalékos növekedésével jár együtt.

A vállalati hitelállomány mindösszesen 6700 milliárd forint, amelyhez a hitelprogram 2000 milliárdos kihelyezhető összege járul hozzá. Hodina Péter szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy a hitelprogram forrásai a leginkább meghatározóak, másrészt pedig, a jegybanki és az Eximbank által biztosított hitel forrásoknak köszönhetően hitelszűke nem fogja akadályozni a cégeket.

"Látni kell azonban, hogy akármilyen kedvező forrást is biztosítunk, azok a cégek, amelyek jelenleg felesleges, kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, nem fognak bővítésekbe, fejlesztésekbe kezdeni és ehhez hitelt igényelni" – mondta a K&H szakértője.

A K&H közleménye szerint a kamatcsökkenés is befolyással volt a vállalati hitelpiacra, de ennek hatása nem volt jelentős. Ezzel szemben a növekedési hitelprogram első szakasza érezhető lökést adott a hitelezésnek, és az évek óta visszafogott vállalati hitelkeresletet végre kimozdította a holtpontról – ez azonban egyszeri és nem tartós hatásnak tekinthető sajnos.

A tulajdonosi háttere alapján eddig megvizsgált 15 ezer, uniós forrást elnyert cég, illetve civil szervezet közül mintegy 600 esetében van szükség további adatokra ahhoz, hogy tisztázni lehessen, nem minősülnek-e offshore cégnek, szervezetnek. Az átláthatatlannak bizonyuló pályázók listáját március végén hozzák nyilvánosságra - írja hétfői cikkében a Világgazdaság.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly ősszel küldte ki a 2007-2013-as költségvetési ciklusban uniós támogatást elnyert 46 ezer cégnek és civil szervezetnek az átláthatósági nyilatkozatot. Az alaptörvény értelmében ugyanis csak olyan cégek és szervezetek kaphatnak állami vagy uniós támogatást, amelyeknek a tulajdonosi szerkezete átlátható.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a lapnak azt mondta: a tervek szerint március végéig lezajlik a vizsgálat, és akkor várható, hogy közzéteszik az átláthatatlannak bizonyult pályázók listáját.

Azok a vállalkozások, amelyeknek mindössze annyi a "bűnük", hogy Magyarországon folytatnak gazdasági tevékenységet, de más országban adóznak, illetve vannak bejegyezve, természetesen nem lesznek rajta ezen a listán. "Amíg a fejlett országokon belül különböző adópolitika működik, addig sok vállalkozás jogszerűen tud élni ezzel a lehetőséggel" - mondta Csepreghy Nándor. Hozzáfűzte: nem az a gond, ha egy cég más országban adózik, hanem az, ha a törvényi szabályokat kijátszva, tiltott célból titkolja tulajdonosi szerkezetét.

A kormány úgy döntött, hogy átvállalja a Patkós-Cassa károsultjainak a befizetését, és jogi úton lép fel az eltűnt céggel szemben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az eltűnt viszonteladó cég ügyfelei 2014 február 24-ig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) jelezhetik igényüket. A határidő jogvesztő, azt követően nincs mód a támogatás igénylésére. A közlemény szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már alá is írta az erről szóló rendeletet.

A Patkós-Cassának kifizetett összegeket a kormány átvállalja, egyúttal állami támogatást is nyújt a károsultaknak. Az érintett vállalkozóknak február 24-ig kell eljuttatniuk papír alapú igényüket arról, hogy követelésüket az államra engedményezik. A nyilatkozat mellé csatolni kell másolatban a szerződést, a számlát és a kifizetésről szóló igazolást azért, hogy az állam a Patkós-Cassától jogi úton érvényesíthesse követelését.

A Patkós-Cassa Informatikai Kft. viszonteladóként kínált online pénztárgépeket, amelyekre több száz megrendelőtől vett át előleget, a kereskedők azonban a gépet nem kapták meg, a viszonteladó cég pedig elérhetetlenné vált. Az ügyben csalás gyanújával rendőrségi nyomozás folyik. A Népszabadság még januárban azt írta, hogy országos, európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján keresi a rendőrség a cég 47 éves ügyvezető igazgatóját.

Többször ellenőrizte az internetes áruházakat a fogyasztóvédelem tavaly a korábbiakhoz képest, de az elmarasztalások aránya csökkent.

Tavaly 1031 ellenőrzést hajtott végre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az elektronikus kereskedelemben, 60 százalékkal többet, mint 2012-ben. Csökkent ugyanakkor az olyan ügyek aránya, amelyekben elmarasztalás történt - tudta meg a Világgazdaság az NFH-tól.

A hatóság úgy látja, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, egyre jobban ismerik az elektronikus kereskedelemben őket megillető jogokat, ezáltal nagyobb biztonságban érzik magukat az ilyen vásárlások során, az elektronikus kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások pedig igyekeznek a hiányosságokat mielőbb orvosolni.

A múlt évben az esetek negyedében talált kifogást az NFH, míg az előző évben még 30 százalékában. A hatóság ezekben az esetekben jellemzően kötelezéssel vagy bírságkiszabással élt, de előfordult, hogy a két szankciót együttesen alkalmazták. Az NFH közlése szerint 20 esetben róttak ki bírságot, összesen 1,285 millió forint értékben.

Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elnöke a lapnak azt mondta, a panaszok számának növekedése egyértelműen abból következik, hogy számottevő mértékben nőtt az e-kereskedelem volumene is, egyre többen és többet vásárolnak a világhálón. A szakember hozzátette, hogy a mostani adatok azt mutatják, jelentősen javult a helyzet a néhány évvel ezelőttihez képest, hiszen akkor még 80 százalék felett volt a jogosnak ítélt fogyasztóvédelmi kifogások aránya - ismerteti a szerdai Világgazdaság. Ennek ellenére sajnos hazánkban az online vásárlási kedv a nyugat európaitól még messze elmarad, illetve a hitelkártya használat sem elég elterjedt. A legnépszerűbb továbbra is a rendkívül gazdaságtalan "utánvétes" rendelés, ami mintegy hungarikumként nem akar kiveszni a magyar kereskedelemből.

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén tárgyalta a kormány devizahiteles indítványát, de egyelőre nem született a határozat, mondta Bitskey Botond. Az Ab főtitkára szerint a testület folyamatosan dolgozik az indítványban felvetett alkotmányjogi problémák megoldásán, ám a döntés időpontja egyelőre bizonytalan. A kormány tavaly november végi beadványa alapján arról hozhatnak döntést, hogy alkotmányba ütköznek-e a devizahitel-szerződések, illetve, hogy lehet-e utólag olyan jogszabályt hozni, amely módosítja a bankok és ügyfeleik között létrejött szerződéseket.

A devizahitelekkel kapcsolatos indítványról az Ab január végén már tárgyalt. Bitskey szerint egy ügyben akkor születhet határozat, amikor az előadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez gyakran több ülésre van szükség.

A Kúria polgári kollégiuma december 16-án jogegységi határozatban mondta ki, hogy a devizahiteles szerződések nem tekinthetők semmisnek csupán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt.

Főként a lakótelepeken és a külvárosokban van egyre több garázsbolt.

Sorra nyílnak a garázsboltok a lakótelepeken, külvárosokban - derül ki a Napi gazdaság összeállításából. Ezzel a globalizáció és a multi központúság ellenpontja kezd megjelenni a piacon.

A lap hétfői számában arról ír, hogy a garázsokban általában vegyesbolt, tejivó, pékség, kulcsmásoló, fodrászüzlet, zöldséges nyílik, de műszaki üzletre is van példa. Korábban sok hasonló üzlet zárt be, mivel nem tudtak elég nyereséget realizálni a szomszédjukban nyílt nagyobb nemzetközi láncok üzletei miatt. Most mégis visszatérőben van ez a kiskereskedelmi forma.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége arról tájékoztatta a lapot, hogy az elmúlt évben szinte az egész országban nőtt a garázsboltok száma, Szegeden például nyolc, Pécsett hét, Szombathelyen kilenc ilyen üzletet nyitottak. A cikk szerint a kisboltok olcsóbban működtethetők, a kereslet növekedése miatt azonban a garázsárak is növekedtek, így aki korábban garázst vásárolt befektetési céllal, az most megemelkedett haszonnal tudja kiadni azt.