A Kúria némileg rendet tett az internetes kereskedelemben egy tavaly decemberi döntésével. A NAV ez alapján úgy gondolja, hogy adóznia kell annak, aki üzletszerűen kereskedik az interneten, de 2014 májusig türelmi időt adnak.
Türelmi időt adott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mindazoknak, akik eddig üzletszerűen árultak dolgokat az interneten, de nem fizettek adót utána – közölte a NAV. Eszerint a NAV nem bírságolja meg azokat, akik 2014. május 1-jéig önellenőrzéssel „kijavítják a hibát”, és befizetik az elmaradt adót.
Ez egyaránt vonatkozik mindenkire, aki valamely aukciós oldalon, apróhirdetési oldalon vagy csak valamilyen webáruházban termékeket értékesítenek üzletszerűen. A NAV szerint „a visszamenőleg, de önként bevallott és befizetett adó még az illetékkel együtt is töredéke annak, amit egy utólagos adóellenőrzéskor megállapított adóhiány jogkövetkezményei jelenthetnek”. A NAV egy tavaly decemberi Kúria-döntésre hivatkozik, amely a 2012 előtti ingó értékesítés szabályai között tett rendet, ami szerint akkor is van áfa fizetési kötelezettség, ha az adózó nem jelentkezett be az adóhatóságnál.
A kulcsszó a NAV közleményében az üzletszerűség. Nem mindegy ugyanis, hogy például az interneten valaki csak a nagymama megörökölt varrógépét adja el, vagy fülbevalókat készít, és azokat üzletszerűen értékesíti.
Más a nagymama bútora és a designer fülbevaló
Az előbbire ugyanis teljesen más szabályok vonatkoznak. Aki csak a megunt holmikat tesz fel valamelyik aukciós oldalra vagy apróhirdetésként, annak csupán arra kell figyelnie, hogy mennyi bevétele származik az eladásból. Az érvényben lévő szabályok szerint ekkor az első 32 ezer forintot nem kell megfizetni. Ha megvan az eladott árucikkről a számla, akkor le kell vonni az eladási árból annak az egykori beszerzés árát. Egy megunt ruhát vagy bútort a legtöbb esetben kisebb összegért tudunk eladni, mint amennyiért vettük, így jövedelmünk sem származik belőle. Ezért fontos a blokk vagy számla, mert így tudjuk igazolni az egykori eredeti vételárat.
Ha nincs meg a számla, akkor úgy kell venni, hogy az eladáskori ár 25 százaléka a nyereség. Az értékesített dolgok utáni nyereség 16 százalékát kell befizetni személyi jövedelemadóként, de itt jön be a 32 ezer forintos mentesség. Ha például egymillióért adunk el tárgyakat (mert sajnos számla nem volt meg), akkor 250 ezer forint lesz a nyereségünk, amiből 40 ezer lenne az adó, de 32 ezret le lehet vonni, vagyis csupán 8000 forintot kell befizetni az államnak.
Félreérthető volt az alanyi adómentesség
Teljesen más helyzet viszont az üzletszerű értékesítés, ekkor az egész tevékenységünk arra irányul, hogy nyereséget érjünk el. Korábban félreértésekre adott okot a bonyolult szabályozás. 2013. januárjában a Kúria ugyanis arról határozott, hogy akkor üzletszerű valami, ha 1. pénzt kap érte az eladó, 2. be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá (adószámot kell igényelnie), 3. az alanyi adómentesség határát át kell lépnie. Az utóbbi évi 6 millió forint, amely fölött már kötelező adószámot kiváltani és áfát fizetni – 6 millió forintig pedig választható, hogy valaki kér-e adószámot, illetve kérhető még alanyi áfa mentesség is.
Az áfára vonatkozó szabályokban nincs semmi változás, viszont a Kúria döntése alapján az adóhatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy személyi jövedelemadót viszont kell fizetni, ha valaki üzletszerűen értékesít valamit. Méghozzá utólag is, vagyis aki eddig jövedelmet szerzett internetes kereskedésből, az most joggal számíthat rá, hogy leellenőrzi majd a NAV. Annyi engedményt azonban tettek, hogy aki május 1-ig bevallja és befizeti a korábban szerzett és mindeddig adózatlan jövedelmeit, az megússza a bírságot.
