Bank és Biztosító

Rekord összegű megtakarítás, összesen 164 milliárd forint vándorolt januárban a befektetési alapokba, ebből közel 50 milliárd az abszolút hozamú alapokba. Tavaly a lakosság közel ezermilliárd forintért vett befektetési jegyet. Úgy tűnik, a befektetők abban bíznak, hogy az alapkezelők az alacsony kamatkörnyezetben csodákat tesznek majd. Pedig nem ártana az óvatosság.

Januárban rekordot döntött a befektetési alapokba fektetett pénz mennyisége; összesen 163,7 milliárd forint friss pénz érkezett – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adataiból. A 2013-as kirobbanó siker után is megdöbbentő, hogy az abszolút hozamú alapokba 48 milliárd forintot vittek januárban a befektetők, és ezzel 540 milliárd forintra nőtt az itt tartott pénz. (Ezzel a hagyományosan népszerű pénzpiaci és kötvényalapok után itt tartják a legtöbb pénzt a megtakarítók.) Pedig az egyik legkockázatosabb kategóriáról beszélünk, amit az is jól mutat, hogy mínusz 35 százalék (a Concorde alapkezelő Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alapja) és plusz 44 százalék (az OTP Alapkezelő OTP Trend Nemzetközi Részvényalap B Alapja) között hoztak az elmúlt egy évben a slágernek számító abszolút hozamú alapok.

Miközben a lakásvásárlással kapcsolatos hitelek elfogadottsága csökkent, a kölcsönfelvétel megítélése általánosságban javult – derül ki a Cofidis Hitel Monitor első negyedéves felméréséből. Ugrásszerűen nőtt azoknak az aránya, akik kedvezően ítélik meg a diákhitelt. Ez lett a legelfogadottabb kölcsön.

A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb, 2014. első negyedéves felmérése szerint a hitelcélok között a tanulmányok finanszírozására felvett kölcsönök megítélése a legkedvezőbb. A lakosság több mint fele (55 százalék) felelős döntésnek tartja az olyan kölcsönök felvételét, mellyel tanulmányokat finanszíroznak, míg ez az arány egy évvel ezelőtt 46 százalék volt. A változáshoz alighanem hozzájárult a szükség is (a többség csak diákhitel felvételével képes finanszírozni tanulmányait). A fogyasztói, illetve áruvásárlási kölcsöneiről ismert Cofidis ugyanis az úgynevezett affinitási indexének értéke annál nagyobb, minél többen vettek fel hitelt. A mutatószámba emellett a jövőbeni szándékot is belesűrítették.

Elgondolkodtató eredmény, hogy a lakásvásárlással kapcsolatos hitelek elfogadottsága az elmúlt két év során 61 százalékról 54 százalékra csökkent. A lakásfelújítási mutató közben nem változott, a százas skálán továbbra is 47 százalékon áll. Az előző évekhez képest összességében javult viszont a személyi kölcsönök megítélése. A társaság szerint a lakosság 78 százaléka tisztában van azzal, hogy a személyi kölcsön bármilyen célra felhasználható, és 15 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a hitelfelvételt gyorsnak tartják. Az elmúlt két évben 17 százalékponttal magasabb azon válaszadók aránya, akik úgy gondolják, a személyi kölcsön felvétele egyszerű, és 16 százalékponttal többen tekintenek rá biztonsági tartalékként. A lakosság többsége, 52%-a tudja, hogy a személyi kölcsönt interneten keresztül is lehet igényelni, mely az előző év ugyanezen időszakához képest 10 százalékpontos növekedést jelent.

A 18-29 évesek a legtöbb hitelcél esetében megengedőbbek az idősebbeknél. A 18-69 éves lakosságnak is majdnem egyharmada véli azonban már úgy, hogy az emberek könnyen hitelhez tudnak jutni bankoktól, pénzintézetektől, és 44 százalék szerint kiélezett a verseny a szektorban. Ez a Cofidis szerint azt jelenti, hogy azoknak a száma, akik szerint könnyen juthatunk hitelhez összességében 6, százalékponttal nőtt, miközben a hitel-ellenesek szegmensének mérete az elmúlt egy évhez képest szignifikánsan, 46-ról 35 százalékra csökkent.

Az elmúlt két évben alig növekedett, több területen pedig stagnált vagy csökkent a diplomás magyarok fizetési igénye – derült ki a HVG Állásbörze felméréséből. A felsőfokú végzettségűek alig 2 százalékkal akartak több bért 2013-ban az előző évihez képest, igényük nettó 221 ezer forintra nőtt. A tapasztalatok szerint a pályakezdő fiatalok nem tudják felmérni, mennyi lehet a reális fizetési igényük.

Az IT szektor után a gazdasági és mérnöki/műszaki szektor több év szakmai tapasztalattal rendelkező álláskeresői rendelkeznek a legmagasabb bérigényekkel – derül ki a HVG Állásbörze felméréséből, amely a 2013-mas karrier-rendezvényre kiérkező 12 ezer látogató által megadott válaszok alapján készült.

A legmagasabb bért, nettó 389 ezer forintot az IT szektor legalább hét év releváns szakmai tapasztalattal rendelkező álláskeresői szeretnék kapni, őket a gazdasági területen dolgozó (348 ezer forint) és a mérnöki/műszaki szférában tapasztalatot szerzett szakemberek (346 ezer forint) követik. Érdekesség, hogy az IT szektorban szakmai gyakorlatra sem szeretnének nettó 150 ezer forint alatt elmenni a megkérdezettek. A beosztások közötti legdrasztikusabb eltérések is az informatikai területen vannak, ugyanis itt a legnagyobb (232 ezer forint) a különbség a szakmai gyakorlatot, illetve a senior pozíciót keresők bérigénye között.

A fizetési igények éves alakulását tekintve minimális növekedést láthatunk az elmúlt években. 2012-ben átlagosan 217 ezer forint volt a felsőfokú végzettségűek által elvárt nettó bér, 2013 őszén ez az összeg 221 ezer forintra nőtt, amely 2 százaléknál kisebb növekedést jelent. Az átlagnál nagyobb mértékben növekedett a tapasztalt mérnökök (5,9 százalék), és a műszaki területen vezető beosztást betöltők (5,5 százalék) fizetési igénye – mondta Toldi Gábor, a HVG HR Center igazgatója.

Az informatikai vezetőknél ugyanakkor csökkenő tendenciát figyelhettünk meg: amíg 2012 őszén nettó 392 ezer forint volt a fizetési elvárásuk, egy évvel később 30 ezer forinttal kisebb összeget jelöltek meg átlagosan (362 ezer forint). A HVG Állásbörze tapasztalatai szerint sok fiatal, jellemzően pályakezdő álláskereső nem tudja felmérni, hogy elvárásai mennyiben csengenek egybe a munkaerő-piaci kereslettel. Elsősorban nekik, azaz a pályaválasztás előtt állók számára nyújt fontos információt az Educatio Nonprofit Kft. által készített, Frissdiplomások 2012 című tanulmány, amely szerint a legjobban és legrosszabbul kereső pályakezdő diplomások nettó jövedelme között csaknem 100 ezer forintos az eltérés.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatásának eredményei szerint egyébként a legjobban kereső pályakezdők az informatikai (nettó 212 ezer forint), a műszaki (190 ezer forint) és gazdaságtudományi (183 ezer forint) végzettségű frissdiplomások, hiszen irántuk a legnagyobb a kereslet a munkaerőpiacon. Idén február 26-27-én lesz HVG Állásbörze (ez már a tizennegyedik alkalom), ahol a több száz kiállító közül több mint 80 cég gazdasági és pénzügyi, 70-et megahaladó számú vállalat IT, több mint 60 cég mérnöki, és 50-nél is több kiállító pedig elsősorban nyelvtudást igénylő állásokat kínál.

Változtatni kell az öngondoskodási gondolkodáson: a jelenlegi befizetési szintek mellett 100 év felhalmozás kellene 10 millió forint félretételéhez.

Folyamatosan romlik az aktív keresők és a nyugdíjasok aránya: amíg 1980-ban 4 kereső 2 nyugdíjas ellátásához járult hozzá, jelenleg 4:3 az arány, ami 2050-ben 4:6-ra változik. A kedvezőtlen tendenciában az is szerepet játszik, hogy amíg a Ratkó-korszak gyermekei most, az unokák 2030-től vonulnak nyugdíjba. Mindez azt jelenti, hogy a nyugdíj összege az utolsó nettó jövedelemhez viszonyítva jelentősen csökkenni fog, miközben a nyugdíjban töltött élettartam folyamatosan nő. Így pedig az állami nyugdíj kiegészítésre szorul.

Egyes számítások szerint a nyugdíjba vonulónak mintegy 10 millió forint induló megtakarításra lenne szüksége ahhoz, hogy azt az átlagosan várható 15-20 nyugdíjas évében felhasználja. Ehhez képest a tipikus megtakarítások összege manapság alacsonyabb − fejti ki Szabó László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati vezetője. Pénztárukban a tavaly nyugdíj okán kilépett tagok átlagosan 1,4 millió forintot tudtak felvenni, a megtakarítás mintegy 30 százaléka a hozam volt. Vagyis a leginkább tradicionális intézménynek tekinthető, húszéves nyugdíjpénztári rendszerben a most nyugdíjba vonulók a hosszú évek alatt is csak keveset gyűjtöttek össze. Miközben a befizetések átlaga éves szinten 80 ezer forintot tett ki, a pénzintézet négy (kiszámítható, klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési) portfóliójában 5,12−7,18 százalék közötti volt a nettó gyarapodás. De a kívánt 10 millió forintos megtakarításhoz a fenti számokkal kalkulálva csak 100 év alatt érne el a tag.

A szakember szerint ezért is hasznos, ha az öngondoskodó akár kis összeggel, de már az első munkahelyétől kezdve megkezdi a takarékoskodást. Kihasználva azt, hogy a pénztárba a munkáltatója által is befizethet, miközben az egyéni befizetés után 20 százalékos személyijövedelemadó (szja)-kedvezmény is jár. Ez utóbbi eredményezi azt, hogy miközben a pénztáraknál a munkáltatói befizetések − a cafeteria egyéb, népszerűbb elemeinek (Erzsébet utalvány) elterjedésének is köszönhetően − 2008 óta összegszerűen csökkennek, az egyéni befizetések növekednek és 2011 óta már meghaladják a munkáltatói támogatások összegét. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2012-ben 3,8 millióan fizettek szja-t munkaviszonyból származó jövedelem után. A nyugdíjpénztárakba történő befizetés után ugyanakkor csak 418 ezren igényeltek vissza adót.

Egyre ésszerűbben intézzük mindennapi vásárlásainkat: a kártyás fizetés aránya évről-évre nő a készpénzhasználattal szemben. A tavalyi év első hat hónapjában már minden negyedik forintot (24%) kártyás vásárlással költöttünk el. A családi költségvetésben minden fillér számít, ezért a plasztik típusát is körültekintőbben választjuk meg. Az MNB statisztikái szerint a hitelkártya-forgalom az utóbbi években folyamatosan, évente 18-20%-kal növekszik. Egyre népszerűbb tehát a hitelkártya mint okos fizetőeszköz, mely a hagyományos bankkártyához képest azonnali kedvezményeket és számos extra szolgáltatást nyújt. Szakértői becslések szerint 2013-ban már összesen közel 300 milliárd forintot költöttünk el hitelkártyával.

A legtöbben (50%) klasszikus bevásárlásra használjuk hitelkártyánkat, míg minden hatodik tranzakció (15%) üzemanyagra megy. Ezek mellett hitelkártyával legtöbbször elektronikai eszközökre, ruhára, gyógyszerre, lakberendezésre, barkácsárura és mobilfeltöltésre költünk. A tavalyi év első felében mintegy 7500 forintot hagytunk a kasszáknál egy-egy átlagos hitelkártyás vásárlás során.

A statisztikák szerint a hitelkártya mint fizetőeszköz használata a kedvezményeknek köszönhetően egyre inkább megszokott rutinná válik hazánkban is. A hitelkártyák elsősorban a vásárlások után járó vonzó pénzvisszatérítés, de az olyan extra szolgáltatások miatt is egyre népszerűbbek, mint a pontgyűjtés vagy az utasbiztosítás. „A legújabb generációs hitelkártyával, a kiemelt elfogadóhelyeken akár 10-15%-ot is spórolhatunk, minden más költés után pedig 1% visszatérítést kapunk.

Mindennapi költései során tízből csak négy magyar részesíti előnyben a bank- vagy a hitelkártyát, a többség - 57 százalék - készpénzt szeret használni a Nielsen felmérése szerint, amelyet a piackutató kedden juttatott el az MTI-hez.

A Nielsen globális felmérésében több mint 30 ezer internetet használót kérdeztek meg pénzügyi céljairól hatvan országban, 2013. augusztus 14. és szeptember 16. között.

A felmérés szerint a vizsgált harmincegy európai ország közül nyolcban a magyarokhoz képest nagyobb arányban preferálják a készpénzt a napi rutin költések során, közülük is kiemelkedik a görögök 84 és az ukránok 71 százaléka, míg a legalacsonyabb a franciák és a norvégok 15-15 százalékos aránya.

A magyar kártyatulajdonosok 70 százaléka egy bank- vagy hitelkártyával rendelkezik, 23 százaléka kettővel, 7 százaléka pedig hárommal vagy többel, míg az európai átlag 54, 32, illetve 14 százalék. Míg Magyarországon egy birtokosra átlagosan 1,4 plasztik kártya jut, a vizsgált harmincegy európai ország átlaga 1,6. Az egy tulajdonosra jutó kártyák számát tekintve kiemelkedik Törökország (2,1 darab) és magas az arány Horvátországban, Norvégiában és Svájcban is (mindháromban 1,8 darab).

Oliver Rust, a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak szenior elnökhelyettese szerint a fogyasztók nem csak a kényelem miatt fordulnak a kártyás fizetéshez, hanem az olyan plusz előnyök miatt is, amit például a különböző promóciókhoz vagy más bónuszokhoz való hozzáférés jelent.

Az online fizetést a magyar válaszadók 3 százaléka helyezi előtérbe, míg Európában átlagosan 6 százalék. Okostelefonját vagy tabletjét egy valódi üzletben a magyar megkérdezettek 38 százaléka használná vásárláshoz, ha a készülék biztonságosan kezeli adatait; nemmel válaszolt 36 százalék, további 26 százalék pedig azt mondta, hogy "talán". Ezek az arányok lényegében ugyanakkorák, mint az európai átlag.

A lakosság körében egyre népszerűbb a hitelkártya. Átmeneti csökkenés után az elmúlt két évben ismét nőtt a hitelkártyával rendelkezők köre, és változás állt be a nemek arányát tekintve is – állapítja meg a GfK Hungária pénzügypiaci felmérése.

Az elmúlt években egyenletes növekedést mutatva elérte a 7 százalékot a 15-69 éves lakosság körében a hitelkártyával rendelkezők aránya. A 2010-ben mért adathoz képest megváltozott a nemek aránya is: míg addig a férfiak körében volt némiképp népszerűbb a termék, az utóbbi három évben állandósult a nők elsőbbsége.

Növekedett a tranzakció-típusonként mért használati gyakoriság is, mára átlagosan több mint háromszor használja vásárlásra hitelkártyáját az, aki ilyennel rendelkezik. Annak ellenére nőtt az ATM-es készpénzfelvételek gyakorisága is ezzel a kártyatípussal, hogy ezek után a pénzügyi szolgáltatók általában magasabb díjat számítanak fel, mint teszik azt folyószámlához kapcsolódó bankkártyáknál.

Egyre több a természeti katasztrófa által okozott kár, mégis, 2010-óta csökken az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma. A válság elérte a lakásbiztosítási piacot is, az emberek a egy része a biztosításon is kénytelen spórolni.

A január 19-i földrengést követően közel 2500 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A szélsőséges időjárás okozta gyakori káresemények ellenére 2010 óta 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. 2013 végén 2,98 millió egyéni lakásbiztosítási szerződést kezeltek a társaságok – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

A szaporodó földrengés-, vihar- vagy árvízkárok fényében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma, s a kevesebb egyéni biztosítást csak részben pótolhatták a megkötött társasház-biztosítások. 2010-ben a kiemelkedően sok vihar, illetve árvíz következtében még nőtt az állomány, azóta viszont évről évre folyamatosan csökken, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot. Ez az összeg közel ezer forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a biztosítók a 2012-es, 5,7 százalékos inflációt sem érvényesítették a díjakban.

Mindezek alapján különösen aggasztó folyamat a szerződésszám folyamatos zsugorodása, ami fizetőképességi problémákkal, a lakossági pénzügyi helyzetének romlásával magyarázható.

„A pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosításon is kénytelen spórolni. Holott a jelenlegi díjszintek európai viszonylatban is alacsonynak számítanak, ráadásul a magyarországi piacon az elemi károk elleni védelem alapfedezetnek számít, azaz része minden szerződésnek. Már havi 1-2 ezer forintos díjért elérhető, így mindenki találhat számára kedvező ár-érték arányú biztosítást” – vélekedik Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Tavaly év végén a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedésnek felel meg a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

A legfrissebb hírek szerint a tavalyi első háromnegyed évben a magyarok külföldi költése 396 milliárd forint körül alakult, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Kevesebben vannak azok is, akik több napra hagyják el Magyarországot.

A díjbevétel növekedését indokolhatja a piacon a közelmúltban megjelent új értékesítési csatorna is. A mobiltelefonon köthető utasbiztosítás komoly érdeklődést váltott ki az utazók körében, de elsősorban a fiatalabb generációk kötnek mobilon keresztül utasbiztosítást.

"Az adatok alapján a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra és alaposabban mérlegeli a külföldi tartózkodás során felmerülő lehetséges veszélyhelyzeteket" - idézi a közlemény Horváth Pétert, a szövetség utasbiztosítási bizottságának elnökét.

Horváth Péter ugyanakkor hozzátette: magyarázhatja a piac bővülését az is, hogy az elmúlt évben három új szereplő lépett az utasbiztosítási piacra.

Az utasbiztosítók 2013-ban minimális díjemelést hajtottak végre az év elején, ami szintén indokolhat némi díjbevétel-növekedést. Az elemzők feltételezése szerint azonban az is valószínű, hogy a kiutazók felkészültebbek, jobban odafigyelnek az egyes biztosítások által nyújtott szolgáltatásokra, illetve szolgáltatási limitekre, és ha szükséges, magasabb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást vásárolnak - áll a közleményben.

Tovább terjeszkedik Kelet-Közép-Európában az Amazon.com. A világ egyik legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó áruháza ezúttal Prága mellett létesít lerakatot, de piaci pletykák szerint hamarosan Magyarországra is betörhetnek.

Hamarosan újabb elosztó központot létesít Csehországban az Amazon.com. A Bloomberg értesülései szerint a Prágától 7 kilométerre fekvő, Dobroviz faluban húzzák fel a legújabb Kelet-Közép-európai lerakatot. Mint írják, a település polgármestere a múlt hét végén hagyta jóvá a szerződést, és az építkezések várhatóan márciusban meg is kezdődnek.

A csehországi nyitás egyértelműen a régiós terjeszkedés újabb lépésének tekinthető. Mint ismert, még 2012-ben Pozsony mellett hozták létre az első kelet-közép-európai központot. Arról azonban már akkor tudni lehetett, hogy az amerikai vállalat a szlovákon kívül a cseh és a lengyel piacokat is kiszemelte magának. Sőt, egyes piaci pletykák szerint a multi a horvát, a román és természetesen a magyar piacok felé is kacsintgat.

A társaság agresszív terjeszkedése - főként egy esetleges magyarországi nyitás esetén - sok hazai szolgáltatónak is kellemetlenséget okozhat. Piaci értesüléseink szerint különösen a hazai műszaki áruházak szegmensében, illetve a könyvkereskedelemben, ezen belül is az elektronikus könyvek piacán okozhat anomáliákat az amerikai óriás régiós, illetve magyarországi terjeszkedése. Ugyanakkor azok a lokális szereplők, amelyek könyvkiadással is foglalkoznak, még mindig nagy előnyben vannak. Számukra az egyetlen kellemetlenséget a társaság zászlóshajója, a Kindle e-könyv olvasó okozhatja, mely ár-érték arányban az egyik legjobbank számít.

A legnagyobb harc azonban kétség kívül a műszaki termékek piacán bontakozhat ki, a globális beszerzési csatornák árelőnye ugyanis egyértelmű. Ezzel az árelőnnyel a hazai műszaki áruházak - legyenek azok hagyományos értelemben vett boltok, vagy online felületek - csak nagyon nehezen lesznek képesek felvenni a versenyt. Bár az impulzusvásárlások továbbra is a kézzel fogható áruházak kiváltsága lehet, ugyanakkor a strukturális átalakulás hosszabb távon elkerülhetetlen. Ennek gyorsasága azonban már nagymértékben függ az Amazon terjeszkedési ütemétől, illetve a felhasználható marketing büdzsé mértékétől is.

Kíváncsian várjuk, hogy a speciális Magyar helyzettel mit  tud kezdeni az amazon. Reméljük nem fullad kudarcba mint sok más nyugati próbálkozás, és pozitív hatással lesz az online fizetési morálra, illetve végre modernizálja a piacot. Fellendülhetnek a hitelkártyás vásárlások egy olyan piaci szereplővel aki megköveteli, illetve előnyben részesíti a modern fizetési módokat, az elavultakkal szemben.