Év elejétől az állam még több lehetőséget ad arra, hogy kiválthassuk, vagy kiegészíthessük a nehézkesen működő központi nyugdíjrendszert.
A nyugdíj célú előtakarékosság mellett az egészségügyi célra való megtakarítást is támogatja az állam az egészségpénztárakon keresztül. Az előbbieket három részre oszthatjuk, önkéntes nyugdíjpénztárakra, nyugdíj-előtakarékossági számlára, és nyugdíjbiztosításra. Mind a négy konstrukció esetében a személyi jövedelemadóból lehet érvényesíteni a kedvezményt, a befizetett összeg húsz százalékáig.
A két fő különbség az, hogy milyen befektetés van a termék mögött, és, hogy milyen feltételekkel juthatunk hozzá a pénzünkhöz. A legjobb választás a pénzhez jutás szempontjából az egészségpénztár, ahol a befizetés után szinte azonnal felhasználható az egyenleg. A nyugdíj célú konstrukciókat akkor érdemes választani, ha az összeget nyugdíjra fordítjuk, ellenkező esetben vissza kell fizetni a jóváírás 120 százalékát (kivétel Önkéntes Nyugdíjpénztár 21 év után).
Ha szeretnénk valamennyire kézben tartani a pénzügyeinket, de nem vagyunk pénzügyi szakértők, vagy nincs rá időnk, akkor köztes megoldás lehet nyugdíjbiztosítás kötése. Ebben az esetben kettő típusú terméket ajánlanak a biztosítók. Az egyik egy fix hozamot biztosító, míg a másik mögöttes eszközalapokat kínáló konstrukció. Az első esetén mai értéken számolva kb. a befizetett összeget kapjuk készhez (plusz a jóváírás és kamatai). A másiknál viszont az eszközalapok teljesítménye alapján várható összeget kapjuk meg járadékként (a jóváírás természetesen itt is jár, hozammal együtt). A jóváírás mértéke a nyugdíjbiztosítás esetén évente 130 ezer forintig terjedhet függetlenül más megtakarításunk mértékétől.
